17. Jocó és az utazás

Miután kihevertük a sokkot, amit az újdonsült nem-hallgatók áradata váltott ki (HELÓ!) bepótoljuk az előző adásban félbehagyott román-elnökválasztás témát, és Jocó mérsékelt öncenzúrát gyakorolva vall az egyes elnökjelöltekről alkotott véleményéről. Csomó átívelő halad előre, újak indulnak, az euroviziótlanított DAL-ra szánt pályamű és a Tiszató-parti panel nyomában fordulunk rá az utolsó szegmensre, ahol megkíséreljük összeszámolni, hány országban járt eddig Jocó és melyiket hányásra osztályozza. Emiatt persze össze kell hangolnunk a magyar és a román osztályzatokat is – picit furcsállva, hogy erre hogy hogy csak a 17. adásban kerül sor… A végén felsoroljuk a témákat amiket nem érintettünk és kérdéseket is felteszünk – érdemes válaszolni!
Az epizód Anchor-on már kint van itt.

Nézzük részletesen az eseményeket: Jocó megtiltja Daninak, hogy elmondja, mennyien hallgatják a podcastunkot, mert nem tudna mit kezdeni a hirtelen hírnév terhével, inkább struccot választ… Dani persze mindent tud, ezért sejtet. Az előzmény az, hogy a Metiheteor beajánlotta a Szigorúan Bizalmast, a hallgatók pedig tényleg behallgattak. Felkerültünk az 50 leghallgatottabb podcast listájára. Nos, új hallgatók, heló a Bizalmass univerzumban! Akkor most közszereplők lettünk? Jó kérdés! Nyilvánosság ide vagy oda, eldöntjük, hogy folytatjuk ugyanúgy, őszintén, semmilyen nyomásnak nem engedve. Majd kiderül, hogy Jocó szabadságon van, amit a leghasznosabban tervez eltölteni: megírja a hiányzó adások részletes összefoglalóit, Dani szintén szabin: szakdolgozatot ír, vagyis mindenki ír!

Belevágunk az átívelőkbe és kielemezzük a román elnökválasztás első fordulójának eredményeit. Jocó a második fordulóra tippeket is ad, majd ismerteti a román államberendezkedést. Daninak felcsillan a szeme kétkamarás parlamenten, elképzeli a tisztelt házban helyet foglaló klérus tagjait, sok fehér és néhány feketeruhás férfit, mint amikor egy közeli ismerősét meghívták a püspökszentelőre. Az első zenénk szokás szerint magyar, Jocónak bejön!

A második részt kulisszatitokkal indítjuk: új Keresztkérdés számok vannak születőben, közülük egyik elindul a Dal-on. Csodák között születtek, születnek ezek a dalok, jó Danit hallgatni erről, 35 percnél kezdődik, ne hagyjátok ki! És Daninak még sűrűbb napok jönnek: médiakonferencia, koncert, szakdolgozatírás, ebben a sorrendben… Pörgünk, de nyugodtak vagyunk, meglátjuk mi lesz, a következő adásban mindenről beszámolunk. Új átívelőket is kezdünk: Jocó nyaralólakást keres Baranyában vagy a Tisza-tónál, amit lakáskasszákból finanszírozna. Másik átívelővel is indulunk: Dani egyből sikerrel belevág az esküvőbizniszbe, hivatásos standup vőfély lesz. Tűzkeresztség júniusban a Vajdahunyad várában! Jocó nem árulja el, de tulajdonképpen szívesen lenne a vőlegény helyében! Robinkat kiakasztjuk az elképzelt középkor teóriájával, amit hosszan, és határozottan megír nekünk. Ugyanilyen határozottsággal fakadunk ki mi is a politikán. Talán, beláthatnánk már…

Mai témánk: Jocó és az utazás. Végigosztályozzuk az országokat amikben jártunk román skála szerint, ami teljesen más, mint magyar. Megállapítjuk, hogy ez civilizációs szakadék közöttünk. És talán az is, hogy Dani még utazna, Jocó már nem annyira, kivéve Cartagenába.

16. Dani és a GTD

Új környezetben, új technológiával és – bár még a műsorvezetők tudtán kívül, de – új nem-hallgatóknak szól a 16. Szigorúan Bizalmas epizód, ami pont négyszer annyi, mint ahányat Dani az elején kinézett a projektből. Rövid akklimatizációs blokk után a különböző böjt-opciókat elemzése történik meg, Jocó izgatott az új hely miatt, leleplezi magát az anonim twitter-követő, Robi rekordrövidségű levelet ír, Dani félreolvas valamit, valamint kimondottan erős érzelmi intenzitás mellett vesézzük ki az átívelő szálakat. Picit politizálunk és naiv módon hüledezünk az önkontroll hiányán, majd rátérünk a témára – David Allen lakosság projektmanagement módszertanát és az ahhoz fűződő érzéseinket tárjuk a nem-hallgatók elé.

Na, de ne rohanjunk ennyire, ugorjunk vissza az elejére: az, hogy valaki a reggeli kávéjába csokilikőrt teszt, csak annyit jelent, hogy derűsen indul a reggele. A lengyelek például előszeretettel fogyasztanak reggeli mellé mimózát, azaz pezsgőnarancslevet. A kólán és koffeinen kívül más függésségeket nem vallunk be, kivéve a shoppingolást, a Facebookot, a sportcsatorna nézést és zenehallgatást. Ez a közös függőségi kosarunk. A szokásosan őszinte adásunkat történetünkben először egy igazi stúdióban vesszük fel, emiatt Jocó zavarában valóban kicsit túlpörög. A hangunk talán jobb, de a többi és a jókedvünk a régi. Egészen a mumus szakdolgozatig.

Végre, fény derül a titokzatos hallgatónkra, akit eddig azért nem tudtunk azonosítani, mert félreolvastuk a nevét. Elnézést kérünk, és ezúton is köszöntünk, egyszersmind meginvitálunk egy vendégadás elkészítésére. Ez még nem helyesbítés, de már majdnem. Aztán a tényleges helyesbítések között rádöbbenünk, hogy a leglassabb vasútvonalunkon az átlagsebesség 19 kmóra, amit Csigaember porozva lehagy, igaz Budapest se gyorsabb, sőt! (Adáson kívül jegyezzük meg, hogy a román vasutak átlagsebessége 43 kmóra, 89-ben még 60 volt, tehát, folyamatosan lassul, a tendencia szerint 30 év múlva 0 lesz.)

A gyerekeink helyettünk megmentik a bolygót, önkéntes munkával fákat ültetnek Kispesten utcára, udvarra, és elnevezik őket Barátnak, oroszul: друг. Így diófa kerül az udvarba, ami 100 év múlva is ott áll majd, ha nyaranként meglocsoljuk. Örülünk és meghatódunk kissé, de azért érezzük a nyomást. Aztán, Danit nagyon megérzi, rászakad a szakdolgozatíráspara, de a zene alatt valamennyire lenyugszunk. Hogy egészen kimásszunk gödörből méltatlankodunk egyet a politikusok áltömegközlekedési szokásain, és kimondjuk, hogy mindenkiben csalódtunk. Így sem jobb. Végül az átívelőkről rákanyarodunk a témánkra: Dani és a GTD.

Hogyan együnk meg egy repülőt, vagyis, hogyan kezdjünk bele giga feladatokba? Illetve, hogyan vágjunk rendet a napjainkat elborító apróságok között? Hogyan söpörjük ki az elménkből a kacatokat? Mit kezdjünk a nem kacatokkal, a tényleg fontos és sürgős dolgokkal? Apropó, mi az első, a fontos vagy a sürgős? Van olyan módszer, ami anélkül segít, hogy plusz adminisztrációs feladatokat adna? Van egyáltalán szerethető módszer, vagy ez túl nagy elvárás egy feladatkezelőtől?

15. Jocó és a román horrorkaraván

A bevezetőben Jocó – 3 adással a választásos epizód után észbekapva – elővezeti a tatabányai 32-es választókörben őt ért atrocitásokat, miközben a 45. másodpercben elárul magáról egy olyan információt, amit – higgyétek el – egyikünk sem látott jönni. Onnantól 444.hu cikkcímek mentén szerkesztjük tizenötödik adásunkat, szokásunkhoz híven felvétel közben. Az átlagosnál is több témával ismertetjük meg a nemhallgatókat és egymást, átívelő szálaink pedig megállíthatatlanul robognak a végkifejlet felé. Lesz Kanye West, zeneipar, gospelzene, bojkott, etnikai konfliktusok, mobilitás, ökológia és nemzetiségtudat, befejezésképpen pedig kérdéseket is tettünk fel, ráadásul eléggé könnyűeket, szóval jó lenne válaszolni.

És akkor részletesen: Dani sem hiszi el, hogy Jocó nem magyar állampolgár ugyanúgy, mint a választási bizottság tagjai. Jocó sebei felszakadnak és visszaidézi a hetekkel korábbi szavazás sokkoló élményeit. Csipkedjük ugyan, de igazából szeretjük Romániát is, és új szavakat alkotunk ennek nyomán.

Az előző adás Jocó nélkül készült, Robival, aki írásában elküldte helyesbítéseit. Beolvassuk. Robira reagálva Jocó bedobja Heribert Illig elméletét a kitalált középkorról. Illig az 1998-ban kiadott munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Állításait főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapozza. Várjuk Robi válaszát, amit megosztunk a következő adásban.

Szolgálati közlemények: van egy titokzatos nemhallgatónk, akit kérünk, hogy fedje fel magát. Dani  bevizionálja Jocó eltűnését – aki hamarosan szabiját kezdi -, de Jocó megígér mindent, még az elmaradt összefoglalók elkészítését is. Meglátjuk.

Helyesbítünk: a .tk domain a Tokelau-szigetekhez tartozik. Évekig a legtöbb webcímet ingyen lehetett regisztrálni, ezért a világ (spam)email forgalmának jelentős része ezt a domanit használta. A tapasztalatok szerint a Google újabban nem szereti és lassan kiszorul a használatból. Kiderült, hogy álhír volt az, hogy több száz spanyol szurkoló Bukarest helyett Budapestre jött. A bilbaoi fórumok szerint az egész nem más, mint a madridisták ármánykodása a baszkok lejáratására. Részletek itt találhatóak. Felrobbant a zeneipar és az amerikai keresztény közösség Kanye West legujabb lemezétól, a Jesus is King-től. Istenről rappel, Bibliát idéz. Dani elemzi a kialakult helyzetet és Dove Awards botrányt, meg a magyar hiphopp és keresztény zenei útkereszteződéseket.

Átívelő szálaink: újabb SMA gyerek szülei kezdtek gyűjtésbe, úgy tűnik sikerrel. Hangosan gondolkodunk a történteken: jószokás lett az adakozás nálunk, vagy Zente lendülete még kitart? Kiegészítjük Nick Vujicic előadása kapcsán mondottakat: Dani felesége szerint az előadás az iskolai zaklatásról és annak kezeléséről szól. Daninak konzultációs hete van találkozott Anna nővérrel és a szakdolgozat konzulensével. Legyalulták, de a gyógyszert legalább megvan.

Mai témánk: Jocó és a román horrorkaraván. Melyik kíméli jobban a környezetet, egy új autó vásárlása vagy egy régi továbbhasználata? Agyalunk érvekről és megérzésekről pro és kontra. Beszélünk még tömegközlekedésről, bérletárakról, autófenntartásről… Várjuk véleményeiteket!

14. Dani és a végtagok

Jocó még mindig sztrájkol az epizódleírásokkal, de legalább az már kiderül, mi az a dátum, amikor váratlanul el fog tűnni. A 14. lett eddigi talán legmeredekebb adásunk, ahol az idővonalon megkeveredve két adást helyesbítünk és kiderül, hogy mi magunk is fel tudunk ülni a fake newsnak. Bizonyos átívelő szálak véget érnek, mások új lendületet kapnak és boncolgatjuk kicsit a motivátor- és a nyomorbizniszt – Dani utolsó gyerekszobájából.