46. Dani és a nosztalgia

Annyira várjuk a tavalyi évet, hogy karácsonyi üzenetek mentén indulunk, kiderül, hogy kinek mikor volt először telefonja, Jocó megkapja az oltást, de nem fájt neki, elmulasztja a 8-ra való hazaérést és szembe találja magát a tatabányai rend éber őreivel. Két szívküldi zene is befért, az egyik régebbi adósságunk törlesztéseképp, a másikat pedig “sokan kértétek”. Jocó kifejti a román választásokat és az “arany” pártot és belelkesedik egy saját “harmadik generációs” mozgalom elindítására, amiről még nem sokat tudunk, de annyit biztosan, hogy az is a periódusos rendszer egyik eleme alapján lesz elnevezve.

Csomó nem-hallgatói levelünk érkezett, amiket kivétel nélkül kivesézünk, még akkor is, ha tartalmuk nyomokban kritikai elemeket is tartalmaz, de nem haljunk el a jogos észrevételek elől: csodakeverőnkkel kivétel nélkül bejátsszuk a korábbi megkérdőjelezhető pillanatokat.

Közben Dani vidéken csámborog és gyermekkorának fő helyszíneit látogatja újra – ami több kérdést is felvet: mennyire fognak hiányozni a most felnövő gyerekek életéből a vidéki nyarak?

41. Dani és a magyar vidék

Ismét új helyszínen, ismét éjszaka, ismét rádiózunk. Indul a Telex, a Kaukázus háborúban áll, mi pedig új formátumokkal kísérletezünk. Tabutémákkal, olvasói levelekkel és Bartos Erika mesefiguráival támadunk, egy kis Netflix kibeszélés és -függőség után pedig kiderül, hogy Daninak épp semmi baja nincs a vidékkel, bármennyire is szeretné kikérdezni ezt belőle Jocó.