31. Jocó és a karantén

Őszintén, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy amikor egy hónappal ezelőtt bezártuk az első évad időkapszuláját a boldog békeidőket zártuk be. Egy hónap alatt minden fejre állt… Na, de kezdjünk inkább a végéről, mármint az előző évad végéről, a világvége végéről korai lenne még beszélni…

Tehát, ott hagytuk abba, hogy Jocó Londonból Izraelbe fog repülni (ott ugyan még jövő az igeidő, de az közben ugye úgy múlttá vált), és de jól tette, mert kitudja mikor mehetne, ha most nem ment volna… Élménybeszámoló helyett, rögtönzött járványügyi tudósítás hallhattok a dél mediterránból és az Eilat – Budapest járatról. Aztán elmondunk pár jótanácsot túlélőknek, például: aki időt nyer, életet nyer, vagy a bankok vannak az emberekért és nem az emberek a bankokért, vagy ma egy denevérvacsora holnap bedönti a világgazdaságot…

Nosztalgiázunk, és vicces csoportokba lépünk, de ezt is megbánjuk, mert kilépési tilalom van. Boldog karantént nekünk! Ezen aztán felbosszankodunk, mert ez nem vicces poló téma, se nem dalszövegbe való. Milyen világban élünk, meg is érdemeljük, hogy ide jutottunk… Nem ért meg minket senki sem, párszor mi se magunkat és a videókapcsolat se segít, aztán prognosztizálunk gazdasági kilátásokat, elemzünk világpolitikát és rendkívüli jogrendet, alaposan, majd két órán keresztül… Szinte depressziósak leszünk, de még tünetmentesek…

Új évadot kezdtünk, mert ezek a furcsa idők új kapszulát, új mikrofont kívánnak. Az első adás címe: Jocó és a karantén.